Magyar feltalálók

A TudásVár csoport 3. foglalkozása


November 25-én Esteponában fontos témával készültünk a nagyoknak, magyar feltalálókról és találmányaikról beszélgettünk és igyekeztünk ki is próbálni azokat. Sok-sok tudóssal készültünk, sajnos nem jutott idő mindenkire, de majd egy másik alkalommal bepótoljuk. 

A foglalkozás elején “Magyarországról jöttemet” játszottunk :) A gyerekek párosával vagy egyedül egy foglalkozás nevét húzták ki és azt  kellett elmutogatniuk, hogy a többiek kitalálják. Ahogy az eredeti játékban is, itt is megkapták a gyerekek a foglalkozás első és utolsó betűjét. Az utolsó kitalálandó szakma a feltaláló volt, ami nem volt könnyű, de végül sikerült. Meg is beszéltük mit csinál egy feltaláló és néhány olyan dolgot is felsoroltak a gyerekek, amit magyaroknak köszünhetünk. 







Ezután rátértünk a témánkra. Megnéztük az idővonalat, amelyen néhány feltaláló képét heyleztük el. 






A gyerekeknek elsőre Puskás Tivadar arcképe volt szimpatikus, így az ő találmányaival kezdtünk. Meséltünk egy picit a kalandos életéről és képek, magyarázat segítségével megismertük leghíresebb találmányát, a telefonközpontot, majd a telefonhírmondóra tértünk rá, ami a rádió elődjének tekintünk. Ennek működését műanyagpoharakból készült telefonnal modelleztük, méghozzá úgy, hogy egy műanyagpohárból három másikba vezetett damil, így ha az elsőbe beszéltünk, akkor a három másikon lehetett hallgatni.









Ezután egy másik kísérlet következett, hiszen az egyik leghíresebb magyar találmányról, a golyóstollról kezdtünk beszélgetni. Bíró László egyik másik ötletével tettük igazán szemléletessé a golyóstoll működési elvét, méghozzá egy golyós dezodorral (végül nem ő szabadalmaztatta, a gyártással akadtak nehézségei, de a mai napig az általa kidolgozott elven működnek). Egy üres golyós dezodorba tinta heylett kék festéket töltöttünk, majd az így kapott hatalmas golyóstollat mindenki kipróbálhatta.






A tollal kapcsolatban a kicsik egy kis képes feladatot kaptak, az íróeszközöket kellett sorba rendezniük, méghozzá, hogy hogyan fejlődtek az idő múlásával. A nagyobbak pedig egy kis nyelvtani feladatot oldottak meg közösen a többjelentésű és az azonos alakú szavakkal kapcsolatban.



Ezalatt jól megszomjaztunk, úgyhogy ittunk egy kis bodzaszöpöt szódával, és közben megbeszéltük, hogy milyen szerepe volt Jedlik Ányosnak a szénsavas víz előállításban. 




Ezután a gyerekek kis csoportokban kaptak egy-egy kirakós feladványt. Nem volt könnyű kirakni sem, de akinek sikerült rögtön kezdhetett gondolkodni, hogy mit is ábrázol a kép. A megfejtés a számítógép volt, méghozzá Neumann Jánosé, ami már kicsit sem hasonlít a mai kis laptopokhoz és más kütyükhöz. 



Megemlítettünk egy olyan találmányt is, amiről kevesebbet hallani, pedig Gábor Dénes magyar tudós Nobel-díjat kapott érte. A hologramot megkerestük igazolványon, bankjegyen, csomagolópapíron és még arról is beszélgettünk, hogy egy-egy sci-fi-ben, például a Csillagok háborújában hogyan tűnik fel. 






Ha már filmeknél tartottunk, megnéztünk egy klasszikus magyar fekete-fehér, némafilm részletet, és megemlítettük, hogy a színes televízió és a hangosfilm elterjedésében is fontos szerepe volt egy-egy magyar feltalálónak. Sőt, az egyiküknek, méghozzá Goldmark Péternek köszönhetjük azt is, hogy láthattuk Armstrong Holdra lépését, hiszen az ő kameráját vitték magukkal. 

Mindezek után játszottunk és gondolkodtunk kicsit, ugyanis Rubik Ernő játékai kerültek az asztalra. A gyerekeknek a Rubik-kocka ismerős volt, de azt kevesen tudták, hogy más játékokat is tervezett. Kipróbáltuk a saját készítésű Rubik gubancunkat is, ami a kockához hasonlóan kemény diónak bizonyult, majd még biztos gondolkodunk rajta egy másik alkalommal :) Megnéztünk egy videót az egyik “gyorskockázó” rekordjáról is, hihetetlen, hogy vakon képesek másodpercek alatt teljesíteni a feladványt.





Másik típusú rejtvényeinket gyufából készítettük el, és közben persze megbeszéltük, hogy a biztonsági gyufát is egy magyar feltalálónak, Irinyi Jánosnak köszönhetjük.



A fennmaradó időnkben a kisebbek Lajossal papír helikoptereket készítettek, hiszen sokáig tartotta magát a nézet, hogy az első sikeres helikopter felszállást Asbóth Oszkár hajtotta végre, bár ez megdőlni látszik, azért helye volt a foglalkozásunkon. 

A nagyobbakkal egy olyan híres feltalálról olvastunk rövid szöveget, akinek egyik fontos találmányáról már biztosan tudjuk, hogy csak trükk volt, de annak zseniális. Kempelen Farkas sakkozógépével ismerkedtünk meg egy kicsit. 

Akár az egész évet is szánhatnánk rá és valószínűleg nem tudnánk minden fontos magyar gondolkodóra sort keríteni, de reméljük, hogy ezzel a foglalkozással sikerült kicsit közelebb hozni ezt a témát a gyerekekhez, és talán eszükbe jut egy-egy hétköznapi tárgyat kézbe véve, hogy mennyi magyar tudósra lehetünk büszkék. :)

Találkozunk december 16-án! :) 









Szüreti mulatság


Ez alkalommal a kicsikkel szüreti hangulatba kerültünk!
Először is azt tisztáztuk, hogy mindenki tudja-e, hogy mi is az a szüret. Aztán arról beszélgettünk, hogy mi minden történik a szőlővel a szüret után, amíg bor lesz belőle. Ehhez képeket nézegettünk és el is játszottuk: mustot készítettünk, szőlőt tapostunk...







A mustot mind megittuk, nagyon finom volt!! Sőt, még a nagyoknak is vittünk át kóstolót!



A gyerekek a találós kérdéseket most is nagyon ügyes megfejtették. Jutalmul megnéztünk egy magyar népmesét: A szegény ember szőlője című mesét.



A szőlőlopós-csőszös játékban (Lipem-lopom a szőlőt…) jól mulattunk; volt halkan lopakodás, szőlő elcsenés, szaladgálás, sikongatás és mérgeskedő csősz…



Végül mindenki nagy örömére színeztünk: szőlős traktort, szüretelő fiúkat és lányokat, gyönyörű szőlőfürtöket. Közben őszi dalokat dúdolgattunk…














De jó volt!!


Magyarországon barangoltunk… 


A TudásVár csoport második foglalkozása

Az első novemberi óránk témája Magyarország földrajza és természti kincsei voltak. 
Fel voltunk rá készülve, hogy a gyerekek különböző mélységben ismerik az ország földrajzát. Igyekeztünk úgy megközelíteni a témát, hogy mindenkinek izgalmas és élvezhető legyen, illetve mindenki úgy menjen haza, hogy többet tud az országról. Azt hiszem, ez sikerült is. 


Elsőként névláncot játszottunk, hogy felidézzük egymás nevét, hiszem már három hete, hogy utoljára találkoztunk. Az első kör egy kicsit döcögősen ment, de aztán belejöttünk. 
A játék közben minden sorra kerülő gyerek húzott egy táblát. Miután több kört is játszottunk, megvizsgáltuk a táblánkat, és egy-egy szótagot találtunk rajta. A feladat az volt, hogy sorbarendezzük ”magunkat” úgy, hogy megkapjuk az aznapi foglalkozás témáját. Azt gondoltuk nehezebb lesz és megadtuk az első szótagot, de aztán egy-két nagyobb gyerek kezébe vette az irányítást és pillanatok alatt megoldotta feladatot. 







Ezután megkerestük az Európa térképünkön Magyarországot, megnéztük Spanyolországhoz képest merre van, milyen messze van, mennyivel kisebb. 
Aztán a Kárpát-medence domborzati térképét kezdtük vizsgálni. Mi is meglepődtünk milyen tájékozottak a gyerekek, sokmindent le tudtak olvasni térképről, emlékeztek a folyóink, legnagyobb tavaink nevére. Megnéztük melyek a nagy tájegységeink, hiszen a következő feladat egy kirakó megoldása volt. A hatdarabos kirakónkat nem is volt olyan könnyű kirakni, de sikerült és jól szemléltette mely tájegységünk a legnagyobb, neveik ismerősen csengtek. 







Jól megfigyeltük, hogy a térképen mit milyen színnel jelölnek, illetve megkerestük Magyarország legmagasabb pontját is. Ez azért volt nagyon hasznos, mert egy vaktérképpel folytattuk, a gyerekek gyurmából készítették el Magyarország domborzati térképét. Többször visszatértünk a Kárpát-medence térképéhez, hogy megnézzük hol emelkednek a fontosabb középhegységeink, merre futnak folyóink. Az alkotás nagyon jól sikerült, a lányok még arra is figyeltek, hogy az Alföl a zöld különböző árnyalataiban pompázzon. :)





A Kárpát-medence domborzati térképén azt is megnéztük, hogy kik a szomszédaink. Miután felsoroltuk őket, a gyerekek kiszínezték a zászlóikat és a gyurmatérképünk megfelelő határvonalára tűzték azokat, illetve arra is volt lehetőségük, ha volt kedvük, hogy egy-egy mosolygós arccal jelöljék azt a helyet a térképen, ahol családjuk van, vagy ahova alkalomadtán hazalátogatnak. 
Ilyen lett a kész mű :)





Ezután a kisebbek egy kicsit elfáradtak, úgyhogy Nórival és Bettivel nekiláttak elkészíteni egy balatoni látképet origami halacskákkal, hajóval, nádassal, siklóval :) Festettek, színeztek, vagdostak, ragasztottak, szuper képek születtek. 






A nagyobbakkal még két játékot próbáltunk ki, mindkettő nagyon jól sikerült. 
Az elsőben két párt alkottak a gyerekek és kaptak 10-10 képet Magyarországról, fontosabb látnivalókat, kirándulóhelyeket ábrázoltak a fotók. Az volt a feladatuk, hogy megkeressék ezeket egy nagyméretű Magyarország térképen. Korábban tisztáztuk, hogy térképolvasáskor merre van a négy égtáj, felidéztük, megtanultuk a versikét, amit a legtöbben hallottak már korábban: Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél. 
Hogy ezt is gyakoroljuk, a csapatok kaptak segítséget a fotójukon látható helyek felkutatásához, például: Az ország északi határához közel találjátok. A Balatontól nyugatra keressétek…stb. 
Amelyik helyet megtalálták, a csapatuktól függően, egy kék vagy egy piros hátizsákot ragasztottak térképre. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, a verseny pedig nagyon szoros lett, pár másodpercen múlt az egyik pár győzelme.







A másik játék egy különleges MagyarORSZÁG-VÁROS volt. A klasszikus játéknak megfelelően egy adott kezdőbetűvel kerestünk különböző kategóriában szavakat. A változtatás annyi volt, hogy csak magyarországi várost, illetve ország helyett magyar folyót/tavat kellett keresniük a gyerekeknek, ehhez persze használhatták a térképet. Kerestünk állatot, növényt, tárgyat, illetve fiú -és lánynevet is. Segítségként csak 6 lehetséges betűvel játszottunk, nem a teljes magyar ábécével. Egy dobókocka segítségével sorsoltuk ki melyik is legyen a kezdőbetűnk. 





Köszönjük szépen, hogy eljöttetek, mi nagyon jól éreztük magunkat, reméljük Ti is! :)
Találkozunk november 24-én! 



HONNAN JÖSSZ FALEVÉL?

 A TudásVár csoport első foglalkozása



Büszkén jelentjük, október 20-án a Costa del Sol egyik kisvárosában, Esteponán is elindult a Magyar JátékVár! 
Egy csapat gyerekkel belevágtunk a kalandba, amelynek során minden második hét szombatján játszva tanulunk majd új dolgokat Magyarországról, a szokásainkról, hagyományainkról, nyelvünkről, irodalmunkról vagy éppen történelmünkről. 

Az első, bemelegítő foglalkozás témája az ősz volt, de mielőtt belevágtunk volna, körbeültünk és beszélgettünk kicsit. Már így is megtudtunk egymásról egy-két dolgot, de az biztos, hogy igazán a sok-sok játék és élmény segítségével ismerjük majd meg egymást. Reméljük, hogy jó kis csapat fog kialakulni, ahol a gyerekek sok olyan barátot szereznek, akikkel örömmel használják a magyar nyelvet.

Miután megtudtuk, hogy a gyerekek közül sokan születtek ebben a szép évszakban, könnyedén kanyarodtunk rá témánkra. Egy asszociációs játék segítségével jártuk körbe mi mindent tudunk az őszről. Akihez a színes labdánk került, elmondta, mi jut eszébe erről az évszakról. Az utolsóknak már nem is volt könnyű dolguk, de nagyon sok ötletes választ hallottunk, szóba került a szürettől, a szarvasbőgésen át a költöző madarakig nagyon sok minden. 

Hogy kicsit összerázódjon a csapat, egy játékkal folytattuk, méghozzá jó hangossal... :) Erre csörög a dió, erre meg a mogyorót játszottunk, amihez két csörgőnk, az egyik dióval, a másik mogyoróval töltve szolgáltatta az aláfestést. A gyerekek élvezték a zajongást és ügyesek voltak, gyorsan cserélődtek a fogók. A két csörgő hangját nem is volt olyan egyszerű megkülönböztetni, nagyon kellett fülelni. 


Hogy megteremtsük egy igazi őszi séta hangulatát, egy fával is készültünk, ami csupaszon árválkodott a terem egyik sarkában, amíg a gyerekek fel nem díszítették színes levelekkel. 

             

Nem csak a csörgőben volt dió, mogyoró, a terem többi pontján el volt dugva mindenféle őszi termés, a következő játékhoz ezeket kellett megkeresni. 

A nagyobbak segítségével felolvastuk az Őszi főzőcske című verset, ami megadja az évszak 'receptjét'. A gyerekeknek figyelniük kellett, hogy ez alapján minden hozzávaló a nagy lábasunkba kerüljön. Ez nem is volt olyan egyszerű feladat, mert az avarban olyan őszi termések is lapultak, ami a versben nem hangzott el. A gyerekek végül nagy lelkesedésükben mindent a lábasba gyűjtöttek, így még egyszer meghallgattuk a verset és közösen megbeszéltük mi szerpel a felsoroltak között. Minden termést jól megnéztünk, megfogdostunk és megbeszéltük milyen fán terem, mi készül például a csipkebogyóból vagy mi a különbség a szelíd- és a vadgesztenye között.


Ezután közösen elolvastuk a Kipp Kopp és Tipp Topp című mesét. A nagyobbak nagyon ügyesen olvastak, a kicsik pedig hallgatták a mesét. Meg is beszéltük milyen kalandokon kellett keresztül mennie Tipp Toppnak míg rátalált Kipp Kopp. 



Miután olvastunk a gesztenyegyerekek kalandjairól, a gyerekek nagy örömére mi is készítettünk hasonló figurákat vadgesztenyéből.




A foglalkozás végén különböző játékok és feladatok várták a gyerekeket, a nagyobbak a gomba részeivel ismerkedtek, a kisebbek őszi képeket egészítettek ki gyurmával, és koncentrációs játékot (Dobble) is játszottunk őszi témában.






Köszönjük szépen, hogy eljöttetek! Reméljük, hogy jól éreztétek magatokat! Mi igen, és sok-sok tapasztalatot gyűjtöttünk, hogy minden alkalommal egyre személyre szabottabb és izgalmasabb játékokkal, feladatokkal tudjunk készülni. 

Találkozunk november 10-én! :)